Itt, a lombok takarásában bújnak meg Zalavár bencés monostorának romjai. 1019-ben, az elsők között alapította Szent István király a monostort, mely 1250 után hiteleshelyként is működött, körülbelül 1500 oklevelet állított ki. 1443-ban már egy, az apátság köré épült, négy hengeres várról történik említés, ennek a felrobbantását 1702-ben rendelte el a bécsi haditanács. A vár és a monostor helyén sokáig kőbánya működött, ez is nehezíti a régészek munkáját a majdani feltárás során.                           

„Ismerjük a monostor kincstárának a leltárát a 16-17. századból, nem is csak egy, hanem négy ilyen leltár is fennmaradt. Ismerjük különböző korokból származó kőfaragványait, amik nyilván a töredékességüknél fogva is csak halovány visszfénye lehet az eredeti épületegyüttesnek. Már ezek alapján is látszik, hogy a 11. században is, tehát az alapítást követő évszázadban is itt olyan épületdíszek voltak, amelyek kimagasló emlékei a korabeli magyarországi művészetnek.” - tájékoztatott Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum vezető régésze.

A monostor 2019-ben ünnepli alapításának 1000. évfordulóját. Ennek az ünnepségnek az előkészítésére szerveztek konferenciát a zalavári Kis-Balaton Házban. A programon köszöntötte a résztvevőket Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott is. Fülöp Attila, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a keresztény kultúra továbbéltetésének fontosságáról beszélt.

„Úgy tűnik hogy Európában sokan azt a keresztény múltat, és keresztény kultúrát, amin szocializálódott, amin felnőtt ez a kontinens, amin felnőtt ez az ország, azt elfelejtik vagy eleve föladják. Sok példát tudnánk erre hozni, akár az iskolákból kitiltott vagy levetetett keresztek, akár a köztéren való, karácsonyi szent ünneplésnek a betiltása. Ez mind-mind azt jelzi, hogy Európában recseg-ropog az a kötődés, amely a kontinenst mindig is a kereszténységhez kötötte.” - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A konferenciát Dr. Várszegi Asztrik, pannonhalmi bencés főapát nyitotta meg. Hangsúlyozta, a múlt feltárása nem a romantikáról és a nosztalgiáról szól, hanem saját gyökereink megismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.            

„Ezek ilyen mérföldkövek a történelmünkben, amelyek egyrészt egyfajta folyamatosságot, aztán egy meghívást jelentenek. Nem arra hív meg bennünket egy ilyen műemlékegyüttes, hogy visszatérjünk, ez romantika lenne vagy nosztalgia lenne. Hanem arra, hogy ma teremtsük meg az életünknek a feltételeit úgy, hogy az egy közösséghez, egy nemzethez, adott esetben az egyházközösséghez méltó és élhető legyen.” - mondta a főapát.

A jövőben tervezik a zalavári bencés monostor feltárását, ehhez azonban egyelőre nem sikerült elegendő pályázati forrást szerezni. Zalavár és Zalaapáti 2019-re közösen tervez nagyszabású megemlékezést az apátság alapításának 1000. évfordulója alkalmából.          

Regman Karola - Keszthelyi TV