Egy '53-ban készült szalagos lemezjátszó került Nádler Józsefhez. Az eszköz kuriózumnak számít, Magyarországon csak két helyen lehet múzeumban látni, Székesfehérváron és Keszthelyen. Egy másik érdekességet is kapott Nádler József, egy ritka rádiót, melyet 1949-ben gyártottak. Összesen 250 darab készült belőle. Különlegessége, hogy bécsi kerámia burkolata van. A Rádió és Televízió Múzeumban páratlan szerkezeteket tekinthet meg a közönség. Igazi időutazáson vehetnek részt az érdeklődők, hiszen az 1920-as évektől kezdve bemutatja a technika fejlődését. A rádió és tv műszerész egy olyan régiséget is kapott, amit javítani szeretne.

„Az egy ’38-as Standard rádió, ami elég viharvert állapotban van valóban. Azt tényleg kihívás lesz, de remélem jövőre már kiállítható állapotban lesz. És talán meg is szólal. Nem egyszerű ezeket a régi rádiókat azért az alkatrészek miatt, de ezeket még a mai napig lehet javítani. Tehát a ’30-as, ’40-es, ’50-es, egészen a ’80-as évek végéig lehet javítani. A maiakat sajnos már nem.”

A Játékmúzeum Fekete István Emlékszobájába került Matula bácsi, azaz Bánhidy László pipája. Unokájának köszönhető, hogy Keszthelyen van a tárgy. E mellett az intézményben látható Fekete István cserkészkulacsa, 1929-es kalendáriuma, teaszűrője és asztali tolltartója is. Büszkén őrzik az erdész-vadász irodalom egyik legnagyobb képviselőjének emlékezetét. Számos könyve, fényképe található itt. A Tüskevárból pedig egy részlet meg is elevenedik a Matuláriumban.

„Szatmárnémetibe, ahol Matula bácsi, Bánhidy László született élt a Partiumban, Erdélyben, oda készítettem a háza falára egy domborművet. És akkor a Popp Zsuzsa nevű unokája ezt megtudta Pesten. Ő telefonált, hogy birtokában van a bácsi pipája, amit végigrágcsált életén keresztül és ezzel forgatták ott a filmet róla.”  - mondta el Turi Török Tibor tulajdonos.

A múzeumok nagyon népszerűek a látogatók körében. Keszthelyen 16 különböző intézmény közül választhatnak az érdeklődők.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV