Zala vármegye szemszögéből értékelték hazánk elmúlt 20 éves EU tagságát. A Magyar Közgazdasági Társaság valamint a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett konferenciát a csatlakozás jubileuma alkalmából. A ZalaZONE fogadóépületében előadásokon és kerekasztal-beszélgetésen értékelték a szakemberek az elmúlt két évtizedet.
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Hazánk ezzel akkor a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé. Gazdasági szakemberek értékelték az elmúlt két évtizedet. A csatlakozás Zala gazdasági helyzetét is megváltoztatta.
„Több gazdasági ágazatunk épült le és szűnt meg, ami a következő évtizedekben is folytatódott. 20 év sok idő, a változások gyökeresek. Nyilván vállalkozás-vezetőként több eredményt tudtunk volna elképzelni az elmúlt húsz évben, viszont azt látjuk, hogy a változások egy új lehetőséget nyitnak a Zala megyei vállalkozások előtt" - nyiltkozta Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A változások egyikeként a fém- és építőipari vállalkozások szerepe felerősödött. Ugyanakkor a bútorkészítő, illetve a korábban meghatározó élelmiszergyártó cégek megszűntek.
Berta László, a Magyar Közgazdasági Társaság Zala vármegyei elnöke: „Vegyes volt a kép. Bizonyos értelemben versenyhátrányokat is okozott számos vállalkozás számára, hiszen a Zalaco maradt utolsó mohikánként az élelmiszeripari nagyvállalatok között. Ugyanakkor tapasztalhatók ennek köszönhetően új vállalkozások, amik elindultak, prosperálnak."
Az eseményen Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese is értékelt. Úgy fogalmazott: az EU most válságában van, a migrációra és a háborúra nem ad jó választ.
„Egész Európa az elmúlt húsz évben profitált az unióból, de az elmúlt években a COVID-válság és a háború után leállt az a gazdasági fellendülés, ami jellemezte a 2010- utáni időszakot itt Magyarországon. Látható, hogy a háború és az elhibázott szankciók visszavetették Európa versenyképességét. Az olcsó nyersanyagra épülő gazdaság megreccsent és a szankciók miatt nem tud magához térni, veszített versenyképességéből az Amerikához, akár Kínához képest" - fogalmazott Zsigmond Barna Pál. A miniszterhelyettes hozzátette: július elsejétől a magyar fél az Európai Unió Kínához és az USA-hoz viszonyított versenyképességére szeretné koncentrálni az európai döntéshozói folyamatokat.
A rendezvényen az is elhangzott, hogy Zala GDP termelőképességben csupán 34 százalékot fejlődött, nincs akkora előrelépés, mint amit a várakozások előrevetítettek.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
forrás: Zalaegerszegi TV
